2020. Július 20.

A projekt keretei között, a műhelytalálkozók és a tanulmányútak során több olyan jó példával bíró közösségi csoportot, kis –és közép vállalkozót ismerhettünk meg, akik munkája által csökkent a kistérségből az elvándorlók száma, erősödött a helyben élők közösségi aktivitása.

A mádi tanulmányút  második napján napján meglátogattuk a mádi helyi zsinagógát, mint a csodarabbik útjának egyik állomását, mivel Mád a „Csoda rabbik útja” zarándokút kiinduló és befejező pontja. A tíz települést érintő 150 km-es zarándokút bejárja Tokaj-hegyalja zsidó emlékhelyeit, épített örökségeit. A zarándokút érinti az egykori csodarabbik sírjait, a zarándokok  megismerhetik  a csoda rabbik életét, a hozzájuk kapcsolódó legendákat,  az érintett települések egykori zsidó lakosságának történelmével, hagyományaival, a térségben betöltött szerepével és a lélegzet elállítóan szép Tokaj-Hegyaljával .   A zarándokút a mádi Zsidó Kulturális és Információs Központból – a volt rabbi képzőből – indul és ott fejeződik be, mely – igény szerint rövidebb és hosszabb szakaszokra – idegenvezető közreműködésével megrendelhető turisztikai szolgáltatás csomagként vehető igénybe előzetes megrendelés alapján. Útvonal: Mád – Tarcal – Tokaj – Bodrogkeresztúr – Olaszliszka – Sárospatak – Sátoraljaújhely – Erdőbénye – Abaújszántó – Tállya – Mád. A projekt elősegíti a helyi infrastruktúra fejlesztést, növeli a helyiek elhelyezkedésének lehetőségeit.

Az út egyik állomása, Mád gyönyörű barokk stílusú zsinagógája, amely több mint 150 éven keresztül szolgálta a mádi zsidókat,  1795-ben épült fel, amelyet a vidékre települt borkereskedő zsidó családok támogatták.  A stílus olasz mesterek kezét dicséri, belső harmóniáját a négy tartóoszlop biztosítja. Közepén kupola borul a tóraolvasó asztal fölé, a középső négyszög körül két oszlopban elhelyezkedő padok 130 ember számára biztosítanak helyet.

A II. világháború után a zsinagóga elvesztette eredeti funkcióját, mivel Mád zsidó lakosságának 90%-a elpusztult. 1940–44 között a zsidókat deportálták vagy munkaszolgálatra hurcolták. Közülük mindössze 40-en tértek vissza, ám 1950 és 1956 között ők is elhagyták a községet. A zsinagóga ettől kezdve hosszú évtizedeken át folyamatosan pusztult. A rabbiházban lakásokat alakítottak ki, míg a zsinagógát az 50-es évek elején végleg bezárták. Ezek után az épületet teljesen elhanyagolták. A könyveket és a bútorokat elégették, a zsinagógát kifosztották. A zsinagóga oromfala ledőlt és a tetőszerkezetben súlyos károkat okozott. Az ezután bekövetkező beázások szinte teljesen elpusztították a még megmaradt mennyezeti festéseket. A karzatfeljáró-lépcső és az előtér lefedése megsemmisült, a homlokzati díszekből alig maradt valami. Az oromfalon eredetileg álló kővázák és kőfaragványok eltűntek, illetve az épület környezetében szétszóródtak. A zsinagógaépület belseje romos raktárhoz vált hasonlatossá és szándékos rongálás nyomai is mutatkoztak.

1978-ban az épületen állagmegóvási munkákat végeztek, ezek keretében az épületből elhordták a romokat, a megcsúszott keleti falat megfogták, megszilárdították, a beszakadt boltozatokat újjáépítették, a boltmezők kerítéshálóval erősített betonterítést kaptak, új tetőszerkezet készült és a ledőlt oromfalat is újjáépítették.

Az ezredfordulóra az épület állapota vészesen leromlott. A helyreállítást az tette lehetővé, hogy a New York-i World Monuments Fund Jewish Heritage Grant programja kezdeményezte a zsinagóga feltárását, ami a tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatóságot arra ösztönözte, hogy megbízást adjon a rekonstrukció megtervezésére. Az épület külső helyreállítási munkálatai 2000-ben kezdődtek meg. Ezek során a zsinagóga új tetőfedést kapott, hagyományos cserepezéssel, új bádogmunkával, új esőcsatorna-rendszerrel látták el, a homlokzati vakolatot lecserélték és rekonstruálták a vakolatelemeket, újrafestették a homlokzatokat. Továbbá restaurálták a bejárati ajtót, az ablakokat hagyományos fakeretesre cserélték és hőszigetelő üveggel látták el; megerősítették a tégla boltozatokat és oldalfalakat, belül újra vakolták a falakat.

A mádi zsinagóga restaurálási, engedélyezési és kiviteli tervét Wirth Péter és Benkő Ágnes építész készítette, a történész munkatárs Dávid Ferenc volt. A kőmunkákat Kovács György kőszobrász-restaurátor, a festést Kisterenyei Ervin és munkatársai végezték. A kiviteli tervek elkészültét és az engedélyek kiadását követően 2002 júliusában kezdődtek meg a restaurálási munkálatok, melyek több ütemben egészen 2004 áprilisáig, a zsinagóga átadásáig tartottak.

A zsinagóga belső és külső rekonstrukciója 162 millió forintba került, ennek nagy része a Kincstári Vagyon Igazgatóság költségvetéséből származott. A World Monuments Fund Jewish Heritage programja 80.000 dollárral járult hozzá a rekonstrukcióhoz, és mintegy 5000 dollár különböző adományozóktól származik. A zsinagóga szakszerű restaurálását 2005-ben Europa Nostra-diplomával jutalmazták.

A mádi zsinagóga és a csoda rabbik útjának elérhetősége:

https://csodarabbikutja.hu/hu/madi-csoda/zsinagoga

Debrecen, 2020. 07. 20.