Kilátó Egyesület-Aquapónia

  • 2019. December 16.

    A projekt keretei között, a műhelytalálkozók és a tanulmányútak során a programban résztvevő partnerszervezetek jobban megismerhetünk egymás régióját, egymás porgamjait, illetve mindazokat a rendezvényeket, törekvéseket, amelyek által elérhetik a közösségük fejlesztését, ezáltal is csökkentve a fiatalok elvándorlását. Az ő munkájuk által is csökken a kistérségből az elvándorlók száma, erősödik a helyben élők közösségi aktivitása.

    A székelyföldi, Kilátó egyesület több közösségépítő programot hívtak életre és szerveznek a régióban, amelynek célja a közösségek fejlesztése, ezáltal a fiatalok otthon maradási hajlandóságának növelése.

    Az egyik ilyen életre hívott projekt az egészséges életmódhoz járul hozzá, másrészt munka lehetőséget biztosít helyi fiataloknak. Az egészséges életmódhoz köthető elemek meleltt kiemelendő az Erdélyi aquapónia. Az aquapónia biológiai egyensúlyon alapuló rendszer, ahol halak és konyhanövények egymást fenntartva élnek együtt. A biológiai egyensúly feltétele többek között a megfelelő hőmérséklet fenntartása a rendszer számára. Magyarország időjárási körülményei ezen feltételeket nem biztosítják, így mesterséges úton kell megteremteni az egyensúlyhoz szükséges kritériumokat. A passzív szolár üvegház segítségével egész évben biztosítható a megfelelő hőmérséklet az élőlények számára. Az üvegház kialakítása speciális, geometriailag a Nap járásához igazodik, és a benne található hőtároló közeg segítségével nyáron hűteni, télen pedig fűteni képes az üvegházat, pusztán a napsugárzás energiájának segítségével. Ahhoz, hogy az üvegház megfelelően be tudja tölteni a szerepét, gondos tervezésre és alapos munkára van szükség.

    Az aquapónia lényegében az aquakultúra(vízművelés) és a hidropónia(a tápanyagokat biztosító közeg) ötvözete. A növények valamilyen termesztő közeggel (agyaggolyó, kavics, perlit, kőzetgyapot stb.) töltött tálcákban nőnek, ezekbe a tálcákba szivattyúzzák a haltartály vizét. A halak az ürülékükkel ammóniát juttatnak a vízbe, melyet a baktériumflórák nitritté, majd nitráttá alakítanak. A termesztő közeg és a növények gyökerei megszűrik a vizet, felveszik belőle a tápanyagokat, majd a víz visszakerül a haltartályba.

    Debrecen, 2019.12.12.

ESZA